Gaudeamus bérlet 23/24 IV/2 előadás

Ravel az első világháború idején zongorára írt szvitjének azért adta a Couperin sírja címet, hogy a stilizált tánctételekből álló füzérével kifejezze a francia zene hajdani nagy mestere iránti hódolatát, és egyúttal emlékeztessen a harctéren elhunyt barátaira. Később meghangszerelt a hat tételes műből négyet, Kocsis Zoltán pedig további kettőt: a Fúgát és a Toccatát.

William Primrose 1944 telén kérte fel Bartók Bélát egy brácsaverseny megírására. Bartók 1945 nyarán elkezdte a komponálást, de befejezni már nem tudta. A halála után fennmaradt jegyzetek alapján Serly Tibor rekonstruálta a művet (1949), melyet 70 évvel később, 2019-ben Rakos Miklós brácsaművész-zenetörténész (1947–2021) is megtett, majd ezt követően felkérte Szűcs Mátét a mű népszerűsítésére itthon és külföldön.

Brahms a Nänie-t (Temetési ének) barátja, a híres festő Feuerbach Anselm emlékének szentelte. A Schiller szövegére írt gyászzene alaphangulata a megadással viselt fájdalom. A Hölderin szövegére írt Schicksalsliedben (Sors éneke) élet és halál, mulandóság és örökkévalóság gondolatát énekelte meg a német komponista Brahms a neves bécsi Haydn-kutatótól, Carl Ferdinand Pohltól 1870-ben kapta azt a kottát, amelyben felfigyelt a Haydn nevével jelzett Szent Antal korálra. Azóta kiderült, hogy ez a korál-feldolgozás nem Haydn munkája, noha a korál-dallam miden bizonnyal 18. századi eredetű zarándokének. Brahms erre a korál-dallamra építette fel Haydn-variációit 1873-ban zenekarra, valamint két zongorára is.

Szűcs Máté brácsaművész 2006-tól a dán Thy Chamber Music Festival állandó vendégprofesszora, 2016 óta az angol Hellens Fesztivál zeneigazgatója, 2014 és 2018 között a Berlini Filharmonikusok Karajan Akadémiájának tanára, 2016 és 2018 között pedig a berlini Hanns-Eisler Zeneakadémia tanára.

Kovács János karmester a magyar zenei élet szeretett és megkerülhetetlen személyisége, aki közel félévszázada vezényel a Magyar Állami Operaházban. A Magyar Állami Operaház örökös tagja, mesterművésze. Számos európai városban fellépett vendégkarmesterként. Az Operaház társulatával Berlinben és Londonban, a Nemzeti Filharmonikusokkal többek között Németországban és Brazíliában turnézott. 2001-től a Budapesti Filharmóniai Társaság első vendégkarmestere.

MŰSOR:

Maurice Ravel: Couperin sírja /Le tombeau de Couperin/
(I. Prélud; Vif.; II. Forlane; Allegretto; III. Menuet; Allegro moderato; IV. Rigaudon; Assez vif)
Maurice Ravel: Couperin sírja /Le tombeau de Couperin/Toccata és Fuga (Kocsis Zoltán hangszerelése)
Bartók Béla: Brácsaverseny (Rakos Miklós rekonstrukciója)
(I. Moderato; II. Adagio religioso; III. Allegro vivace)
-
Johannes Brahms: Nänie (Temetési ének) kórusra és zenekarra, op.82 (1881)
Johannes Brahms: Schichsalslied (A sors éneke) vegyeskarra és zenekarra, op. 54 (1871)
Johannes Brahms: Változatok egy Haydn témára, op.56a

Közreműködik:
Szűcs Máté (brácsa)

Szent István Király Oratóriumkórus (karigazgató: Záborszky Kálmán)

Vezényel: Kovács János